Mi az ember látványa, Account Options


Muszbek Katalin: A hospice halála lenne, ha a betegektől kérnénk pénzt Féljük a halált, szorongunk tőle, mégis igényeljük és a gyenge látásról vagyunk rá. Faljuk a halálhíreket, és borzadva ugyan, de alig bírjuk elfordítani a fejünket, ha baleset történik az utcán. Mindenki tudja, hogy meg fog halni, mégis, ha közeli hozzátartozóról, családtagról, barátról van szó, elnémulunk.

A halál tabu, sőt tagadás, ezért sem tudjuk a helyén kezelni otthon és az egészségügyi intézményekben sem. Pedig a haldokló is ember.

Halott a vízben

Van akarata, vágya és véleménye arról, hogyan szeretne élete utolsó szakaszában élni. A palliatív és a hospice szakemberek a haldokló vágyaira és akaratára figyelnek. Úgy mondják, elkísérik őket az utolsó úton. Segítenek, hogy emberhez méltó életet és halált kapjanak.

Ez a jelenlegi egészségügyi ellátásban csak kevés helyen tud megvalósulni, a kórházi protokollok, a hospice-szal szembeni ellenérzések és a nem megfelelő orvosi kommunikáció nem elkíséri, sokkal inkább kitessékeli a beteget a rendszerből.

mi az ember látványa

Vannak szavak és módszerek arra, hogyan kommunikáljunk terminális állapotú — nem gyógyítható — beteggel. A halálról szóló kommunikáció és a hospice fontosságát ismerte fel a Kossuth Kiadó, amikor felkérte Zana Ágnes antropológust, családterápiás szakembert, írjon a témában könyvet. A Mit mondjak, hogyan mondjam?

Huszonnégy

Azóta eltelt pár évtized, és bár születtek szakmai könyvek a témában, a laikusok egyedül maradtak szerettük elkísérésében.

Zana Ágnes elsősorban nekik írta könyvét, mert szerinte leginkább a családoknak van szükségük erre, mi az ember látványa állnak a teljes tehetetlenségben egy ilyen nehéz helyzetben. Azért, mert valaki gyógyíthatatlan, vagy nem kap aktív kezelést, attól még él. Egy élő emberről van szó, akinek vannak aktuális problémái. Nagyon szeretném, ha lehetne erről beszélni, és ne csak iszonyattal lehessen kimondani, hogy halál. Alapszorongás, aminek lélektani szempontból is jelentősége van. Ambivalens az ember kapcsolata a halállal, mert miközben szorong tőle, kíváncsi is rá, gondoljunk a középkori kivégzésekre, ahol gyerekek és felnőttek együtt tolongtak.

Így sokkal mi az ember látványa kerülünk a halálhoz, és azt gondoljuk, ez én is lehetnék. És ez már szorongáskeltőbb, mint az, amikor egy híres ember halálhíréről olvasunk. Azokban a kultúrákban, ahol erős a túlvilágba vetett hit, és ahol valamilyen hit van arról, mi az ember látványa miért vagyunk, ott sokkal könnyebb elfogadni a halált is.

A vallás nagyon erős védőfaktor, ahogy az értelmes élet is az. Ha valaki tudja, mi az élete értelme és célja, az sokkal egészségesebben viszonyul a halálhoz — mondja Zana Ágnes, aki hozzáteszi, az ember spirituális gondolkodású lény, szüksége van a magyarázatokra, hogy kiegyensúlyozott legyen.

Vízi halál - A testen lévő jelek

Ha valakivel történik valami, vagy megbetegszik, rögtön azt kérdezi, hogy miért történik ez vele, miért kapja? Szüksége lenne a válaszra.

mi az ember látványa

Ezért van nagy szerepük a rítusoknak, mert azok megadhatják a stabilitást és szabályozzák az életünket. A modern orvoslás aktív ellátásra rendezkedett be, arra, hogy gyógyítson, jó kezelést adjon és hazaküldje a pácienst, nem pedig arra, hogy elkísérje a haldoklót az utolsó útján. Mindössze 8 ezren jutnak el hospice-ba, a többiek kórházban halnak meg. Ennek mi az ember látványa rengeteg embernek nem kellene biztosítani azt, hogy emberi körülmények között haljon meg?

Márpedig a magyar egészségügyben egy haldokló betegre mi az ember látványa teherként, mint kezelendő emberre tekintenek. Vagy az onkológiai osztályon fekszik az utolsó pillanatig, esetleg szakellátásba adják, de sokszor visszakerül az intenzív osztályra. Nem tudnak vele mit kezdeni, ide-oda mozgatják őket. Az állami pénzektől függő egészségügyben ez még meg is érné, mert költséghatékonyság szempontjából a tüneti kezelés olcsóbb, mintha aktív osztályon feküdne valaki.

Négy gondolatébresztő látvány

Nagyságrendekkel kevesebb gyógyszer kell egy terminális beteghez, akihez például rendszeresen jár gyógytornász, és úgy kimozgatja, hogy a fekvéstől ne legyenek közvetlen látási prizmák. Ilyen egyszerű dolgokon múlnak néha a nagy dolgok.

Orvosi kommunikáció: irreális elvárások A helyzet drámai, de nem reménytelen, mert erősödik a törekvés a változásra. Zana Ágnes azt mondja, egyre több orvos ismeri fel az önrendelkezés fontosságát, és nekik sem mindegy már, hogyan beszélnek a betegükkel.

A megfelelő orvosi tájékoztatásra törvény van, a gyakorlat azonban mást mutat.

Négy gondolatébresztő látvány – Wikipédia

Az es egészségügyi törtvényben szerepel a tájékoztatáson alapuló beleegyezés, ami azt jelenti, hogy az orvosnak tájékoztatnia kell a beteget a diagnózisról. Orvosgenerációk nőttek fel úgy, hogy ez a helyes, ezt kell csinálni.

Viszont Zana Ágnes szerint sem lehet egy törvénnyel egyik napról a másikra felülírni az addigi protokollt, az idősebb orvosgeneráció tagjai közül sokan még ma sem tudnak mit kezdeni az új gyakorlattal. A fiatalabbak viszont elfogadóbbak, nyitottabbak az új modell iránt, és természetes számukra az önrendelkezés. A szakember szerint ez nagyon kevés, sokkal több képzési időt kellene szánni arra, hogy az orvos le tudjon ülni egy súlyos beteg ember elé, és elmondani neki, hogy nem tudják meggyógyítani, nemsokára meg fog halni.

Itthon: Botrányos halottszállítás: a szakember szerint nem is visszataszító a látvány acsontkovacs. Milyen halált szeretnénk magunknak, miért nem adjuk meg ugyanezt a családtagjainknak?

Irreális elvárni egy hat évig gyógyításra kiképzett fiatal orvostól, hogy ezt jól csinálja. Gondoljunk bele, mi magunk, a saját családunkban sem tudjuk megtenni, hogy leülünk a hozzátartozónkkal, és őszintén beszélünk vele nehéz dolgokról. De nem mindig szavakkal lehet segíteni, néha éppen az ellenkezőjére van szüksége a betegnek.

Inkább azt szeretné, hogy végre kimondhassa, és hogy meghallgassák. Ilyenkor aktív ottlét, csöndes meghallgatás és valódi figyelem kell, és nem feltétlenül arra van szükség, hogy beszéljünk.

Kolozsi Ádám Mit mondhatunk a haldoklónak?

Zana Ágnes 15 éve dolgozik a hospice mozgalomban, és azt mondja, elképesztő változás történt azóta. Számára az volt a legszívmelengetőbb, hogy az orvosok elhozták az egész csapatukat: szakápolókat, gyógytornászokat, pszichológusokat, szociális munkásokat. Bár a hospice-ról alkotott felfogás sokat változott Magyarországon, bőven van még hova fejlődni.

SZENTI TIBOR: KÉSZÜLŐDÉS AZ ELMÚLÁSRA

A legtöbben még mindig úgy gondolkodnak, hogy a hospice egyenlő a halállal. Sok orvos nem is tájékoztatja a beteget, hogy létezik ilyen ellátás. Az embert látni, nem a betegséget Ágnes maga is végez otthonápolást terminális állapotú betegeknél. Azt írja könyvében, hogy a súlyos, gyógyíthatatlan emberekre nem haldoklóként tekint.

mi az ember látványa

Egy embert, férfit, nőt a saját történetével, vágyaival és félelmeivel, sajátos testi és lelki állapotával, környezetével, hitével, kultúrája meghatározó elemeivel együtt.

Mi mindent adhat egy fiatalnak, ha a szabadidejében szórakozás vagy pihenés helyett végstádiumban lévő daganatos betegeket ápol, és kinek nem való az önkénteskedés még akkor sem, ha az a legfőbb vágya, hogy másoknak segítsen?

Mi a halál? Az élet a természet különös, de törékeny és rövid időtartamú alkotása, amely az örökítő anyagot hordozó fehérjékhez van kötve.

Szerinte azért gondolhatják ezt sokan nehéznek, mert az emberek többsége nem tudja, valójában kik vannak a hospice-okban. Csontsovány, gépek között ziháló embereknek képzelik őket, pedig végstádiumban, jó tüneti kezelés mellett a betegek nagyon is emberi életet élhetnek. Természetes, hogy vannak olyan betegségek, amik nehezen elviselhetők, akár a szenvedés látványa, akár a beteg rossz testi állapota miatt. Az ápoló akkor is az embert látja bennük.

mi az ember látványa

Kettéválasztom a betegséget és az embert. A betegségtől tudok rosszul lenni, az embertől nem. Ágnes azt is mondja, hogy különleges élmény végstádiumú betegeket ápolni, az élettől búcsúzó emberekkel beszélgetni.

Tartalomjegyzék

Egy ember, aki számot vet az életével máshogy gondolkodik, és sokat lehet tőle kapni. Eljövök a betegtől, és már nem érdekelnek azok a dolgok, amiken szétidegeskedjük magunkat. Például hogy állunk a dugóban vagy lefagy a számítógépünk. Beszélnek a betegek arról is, hogy mit bántak meg a legjobban.

Halott a vízben - Sokszor döbbenetes látvány

Leginkább azt, hogy agyondolgozták magukat. Szomorú, hogy mind ezt csináljuk: reggeltől estig rohanunk, és mondogatjuk, hogy majd megpihenünk. Egészségesen nem tudjuk elhinni, hogy kaphatunk egy rossz diagnózist, és minden megváltozik. Ma kéne máshogy élni, több időt kellene fordítanunk a magunk örömére.

Minden nap. Hospice: a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus, mi az ember látványa ellátását jelenti multidiszciplináris csoport segítségével.

Az ellátás célja a betegek életminőségének javítása: testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében.

Palliatív ellátás: a terminális állapotú betegek fájdalmának és egyéb tüneteinek enyhítésére irányuló támogató kezelések összessége, amely magában foglalja a hospice szellemiségét és a magas színvonalú orvosi szakértelmet mi az ember látványa egészségügyi rendszeren belül. A palliatív ellátás magában foglalja a műtétet, a sugárterápiát, a kemoterápiát, stb. Mi az ember látványa Ágnes: Mit mondjak, hogyan mondjam?

Gondolatok az életről és az élet végéről, Kossuth Kiadó.

mi az ember látványa