Látomás latinul


Csökkent látás latin, Akromatopszia (színvakság)

Ebben az irodalomban, a szorosabb értelemben vett lelkipásztorkodás céljaira szolgáló iratok Szentírás, evangéliumi fejezetek, episztolák és egyéb bibliai részletek, ima- és énekeskönyvek, prédikációk és vallásos elmélkedések, erkölcstanító munkák, legendák és példák stb.

Ezek sorába tartoznak a középkorban annyira kedvelt túlvilági látomások is, melyeknek különben már az ókorban is számos elődjük van, mégpedig látomás latinul a keresztény vallással szorosabb genetikus viszonyú zsidó vallási iratokban, kivált némely apokrif könyvben és a Talmudban, hanem a görög-római, sőt a távolabb keleti pogányság irodalmában is.

A klasszikus népek ilyen nemű termékei közül elég itt csupán futólag az Látomás latinul XI. A középkori látomások e régibb források mindenik fajtájából tetemes kölcsönzéseket merítettek, de újabb elemekkel is gyarapították a régieket és mindig merészebb képzelemmel színezték ki és hovatovább művészi szerkezettel fűzték egybe a szüntelen ismétlődő egyszerű motívumokat. Az emberi lélek fejlődési törvényei magyarázzák, hogy e gazdag és változatos alakulatok között számosával akadnak a torz, vagy legalábbis a bizarr és a mai ízlésünkre visszataszítón ható képződmények.

látomás, tünemény, jelentés, álomlátás jelentése latinul

S az imént jelzett népies és népszerűsítő vallási irodalom, amelynek egyetemes nyugat- és közép-európai körébe a mi kissé megkésett középkori irodalmunk is a XI. Ezeknek a sorába tartoznak jelen értekezésem tárgyai: a középkori ha a rövidlátás 60 éves irodalom magyar reflexei is.

Bár számuk nem valami nagy, arra mégis elegendő, hogy rajtuk a középkori látomások összes jellemző típusait szemlélhessük. Más népekéhez képest valóban igen szerény középkori irodalmunk gyér maradványai tehát, melyeket az idő mostohasága számunkra mégis megkímélt, legalább azzal kárpótolnak bennünket csekély mennyiségükért, látomás latinul a sors, amikor egyik kezével nagyon is kegyetlenül irtogatta őket, a másikkal irgalmasabb volt irántuk, mert elég jól válogatta ki közülök éppen azokat, amelyek együttvéve egész kis példatárát alkotják a középkori gazdagabb irodalomnak majdnem mindenik jellemzőbb műformájának.

Emellett még az a nem kicsinylendő értékük is van, hogy számos nemzetközi elterjedésű, nevezetes művészeti tárgynak legalább a halvány tükörképét mutatják, Vagy egy-egy célzással árulják el, hogy ide hozzánk is elhatott annak az egész akkori művelt világot betöltő híre.

A kódexeinkben elszórtan található túlvilági látomások jóval nagyobb része nem önálló fejezetképpen, hanem más terjedelmesebb iratokba beszőtt, látomás latinul.

a hidzsma segít látásból

Nagyobbára nem is az eredeti forrásokból, hanem másod- vagy néha még ennél is alsóbbrendű közvetítőktől származnak; többnyire a látomás latinul prédikátorok legkönnyebben hozzáférhető anyaggyűjteményeiből: a Promptuarium és Speculum exemplorum, a Legenda aurea s az ennél régibb Vitae Patrum épületes elbeszéléseiből; egy részük pedig már szentbeszédek erkölcstanító céljaira alkalmazottan; ilyenek latin előképeiből; a Kódexeink egyik családjára oly nagy hatású Temesvári Pelbárt prédikációiból van átvéve.

Az erkölcstanító célzat különben, amelyre e látomások kecsegtető vagy elrettentő képeit a prédikátorok oly sűrűn felhasználják, azoknak egy részétől már kezdet óta sem idegen. Az igaz, hogy a középkori látomások legtöbbjében, az ó- és újszövetségi, tehát zsidó-keresztény alapszövet mellett, sokféle antik pogány elem elég idegenszerű járuléka is akad.

Csökkent látás jelentése A túllátás hypermetropia Túllátás, távollátás, latinul: hypermetropia Amint a két magyar kifejezés is jelzi a hypermetropia magyar megfelelője nem túl találó. A távollátó kifejezés azt sugallja, hogy a távollátó távolra jól lát. Ez így teljesen nem igaz. Az ilyen hibával bíró ember, ha a szem belső izmai nem erőlködnek, vagyis nyugalomban vannak, távolra sem lát jól.

De ez is a keresztény világnézet és vallás-erkölcsi felfogás kereteihez és céljaihoz alkalmazkodik, és részben alig tudatos átvétel, csupán titokzatosan szövődő hagyomány sajátszerű néplélektani jelenségeként öröklődik századról századra, sőt évezredről évezredre; száll a távol Keletről az ókori műveltség sok mindent egybeolvasztó légkörén, az alexandriai hellenizmuson keresztül, a még egyetemesebb világforradalom gócpontjába, a császárkori Rómába, s innen jut aztán kóválygó felhőből csapadékká sűrűsödve, a Kelet és Nyugat újabb állami és vallásalakulatainak gyűjtőmedencéibe látomás latinul öntözőcsatornáiba.

A túlvilági látomások az emberiség kezdetleges korának, a képzelem működése legősibb nyilvánulásainak, sűrű homályába nyúlnak vissza, s mint fajunk lelki életének összes jelenségei, a legtökéletesebb és legbonyolultabb egyéb művészeti, társadalmi és egyéni alkotások, évezredeken át szinte észrevétlen lassúsággal alakulnak ki egyszerű őssejtjeikből mind tökéletesebb és nagyobb szabású képződményekké, majdnem úgy, mint a látomás latinul lények.

a látásra szolgáló gyógyszer plusz

Legnagyobb szerű képviselőjük, látomás latinul egész hatalmas épületnek, ennek a sok vaskos és karcsú oszlopkötegre támaszkodó, alapjaival igen nagy mélységbe ereszkedő dómnak fönséges kupolája, tudvalévőleg Dante Isteni Színjátéka. De ez sem éri be egyedül a maga művészeti céljával, hanem ezen kívül még egy más jelentőséget is követel magának alkotója szándéka szerint; s ennyiben is rokon számos kezdetleges és tökéletlenebb elődjével.

  • Összeállította: Kiss Erika, Vargáné Mező Lilla Látásproblémák látás jelentése latinul » DictZone Magyar-Latin szótár A túllátás hypermetropia - Szakmai Informáciok - Pirinyó Szemészet - Gyermekszemészet Látás latinul Előzményeid A túllátás hypermetropia Túllátás, távollátás, latinul: hypermetropia Amint a két magyar kifejezés is jelzi a hypermetropia magyar megfelelője nem túl találó.
  • Látás berdyansk

Ezeknek ugyan más a céljuk, mint amilyen a Divina Commedia szerzője előtt lebegett. De ez utóbbinak falán, nem is éppen mellékes célja éppoly látomás latinul az önmagáért és önmagának alkotó művészetétől, mint ahogyan a középkori látomások is nem csupán a közönségük képzeletét akarják hol gyönyörködtetni, hol megfélemlíteni, hanem főként arra törekszenek, hogy a túlvilág édesgető vagy elrettentő látomás latinul az erények gyakorlatára és a bűnök kerülésére intsék hallgatóikat és olvasóikat.

Tehát példákkal oktatnak és serkentenek, buzdítanak és óvnak; mint ahogyan Dante is a maga vallási és még inkább politikai meggyőződéséről, rokon- és ellenszenvéről akart tanúságot tenni, amelynek azonban egyúttal az ő jelenére, és az utókorra ható tanulsága is legyen.

Látás latinul

És éppen ebben van művének az utókor szempontjából megszabódó örök becse mellett a mások, inkább a saját látomás latinul érdekeiben és uralkodó eszméiben határozódó jelentősége. A legtöbb előtte járó túlvilági látomásnak persze, éppen fordítva, sokkal kisebb az utókorra is kiható értéke, legalább a művészi és az erkölcsi, mint akkor kivált az utóbbi lehetett, amikor még megrázó valóságnak vették mindazt, amit bennük a másvilág örömeiről és kínjairól a legfelcsigázottabb képzelem ki tudott gondolni.

De azért, nekünk, mai embereknek is, akik a kritika hűtőjének kristálytiszta falán keresztül szemléljük látomás latinul legkegyesebb és egyúttal a legkegyetlenebb fantázia e szüleményét, mégis fölette tanulságos e látomásokkal, mint látomás latinul vallási élet egy hosszabb fejlődésmenetének emlékeivel foglalkoznunk.

E fejlődés a beláthatatlan ősidők homályából indul ki, de legalábbis, harmadfél év-ezredes további útján már a világosabban feltetsző történelmi nyomok folytonos láncolatát mutatja, Behatóbb elemzése és ennek alapján remélhető teljesebb látomás latinul pedig annál szükségesebb, minél több okulást meríthet belőle; az a tudomány, amely a régmúlt idők szellemi életének egész mechanikáját a törvényszerű-jelenségek oksági kapcsolatában igyekszik feltüntetni.

Ennek a szó legtágabb értelmében vett műveltség-történelemnek egyik legérdekesebb problémája azokat a szellemi állapotokat felderíteni, amelyeknek talaján az ilyenféle képzetek és azoknak-mind nagyobb arányú rendszerei olyan hatalmas műveké nőhettek, aminő a Divina Commedia; mert dioptriás rövidlátás csak nem szenved kétséget, hogy a középkor e legnagyobb költeményén nemcsak alkotójának invenciója és látomás latinul elméje a csodálatos, hanem az is méltán magára vonja figyelmünket; minő forrásokból ered annak századokon át felhalmozódott anyagkészlete.

Ebből a szempontból tartották már a múlt század negyvenes éveitől kezdve fontosnak az épületes irodalom ezen ágát Charles Labittel Frédéric Ozanam és Wright, újabban pedig az orosz Batyuskov, hogy csak a nevezetesebbeket említsem, akik e tárggyal az összehasonlító és genetikus irodalomtörténeti módszer kalauzoló világa mellett foglalkoztak.

Igen hasznavehető összeállítást adott továbbá a XII. A nála olvasható sorozatban látomás latinul kivétellel megleljük mindazokat a víziókat is, amelyeknek közvetett vagy közvetlen reflexei kódexeinkbe is utat találtak? Ezek, a források időrendjében haladva a következők.

  1.  Верно… - Стратмор задумался.
  2. Milyen szemcseppekben romlott a látás
  3. Она не могла припомнить, чтобы когда-то отменялось дежурство, но Стратмор, очевидно, не хотел присутствия непосвященных.
  4. Jó látás mi a titka
  5. Mi a látás dioptriája
  6.  - Да-да, я и ищу спутницу.

A vámos, aki halála betegségében álmot látott, az Úr színe elébe vitetett; mikor jó cselekedeteit és bűnét fontra tették, bűneinek serpenyőjét lehúzta egyetlen, akarata ellen adott alamizsnája, az a kenyérdarab, melyet kő helyett az alamizsnát kérő szegényekre hajított.

A látomás jó útra térítette s a látás vakságának hiánya életében jószívű adakozással iparkodott addigi fukarságát jóvátenni. A távoli Keletről alighanem óperzsa és szír vagy arab közvetítéssel jutott el a palesztinai Sz. Száva kolostorig a szép legenda s innen látomás latinul keleti és nyugati irodalomban elterjedt. Azonban az indiai alapszövetbe a görög feldolgozásban már sok későbbi keresztény járulék is került.

Ezek sorából való Jozafát királyfi látomása látomás latinul, mely az egész épületes elbeszélésnek a Legenda aureában lévő kivonatát Álmában egy igen szép látomás latinul vitetik, amely gyönyörű virágokkal ékes, s ahol a fáknak levelei a hűs szellő lengedezésére édes szózatot adnak.

A fák gyümölcsei pedig látásra igen Szépek és meg-kóstolásra édesek valának. Továbbá aranyból csinált és gyöngygyel ékesített székek állottak a mezőn, s lassan folyó szép vizek folydogáltak át rajta.

  • Szerzőség A Látomás's utóirat, görög hitvallás, amelyet a szerző azonosítása követ, "Δωροθέου Κυΐντου ποιητοῦ".
  • Még mindig romlik a szemem

Ismét egy szép városba kerül, amelynek színaranyból voltak a falai s csodálatos fényesség áradt ki látomás latinul Ott nagy édes éneklést hallott Jozafát, amilyent halandó embernek a füle még sohasem halott vala.

Ez a boldogoknak helye, mondták neki azok, akik őt kísérték; ő pedig könyörgött nekik, hogy hagyják ott lakozni. De ezek azt felelték neki, hogy sok munka után juthat oda.

Ez védelmezi őt a reá támadó ördögök ellen, kik tüzes nyilakkal kezdenek látomás latinul lövöldözni, s mindenféle vádakkal illetik őt. Az angyalok e vádak ellenében védelmükbe veszik a szent embert, s hosszas vita támad, melyben az egyik fél mindig az Isten szigorú igazságosságára és a vádlott bűneire, a másik meg az Űr irgalmára és Furseus erényeire hivatkozik.

Végül az ördögök egyike a jámbort egy uzsorástól vásárolt néminemű ruhának miatta igen megveré, úgyhogy e verésnek nyomai később is meglátszottak a szentnek látomás latinul.

Ez igaztalanul szerzett jószágért bűnhődik oly súlyosan az egyébként erényekkel tündöklő főpap, akinek utóbb még a következőket mutatja az angyalok egyike. Tekintsd, úgymond, a világot! S lát egy sötétséges völgyet és benne négy tüzet, melyek a világot széles területen lángba borítják. Ezek: a hazugságnak, a kívánatosságnak, az engedetlenségnek és a kegyetlenségnek tüzei.

helyreállította a látást a kapuk szerint

Erre még egy ideig élt és utóbb jó cselekedetekben dicséretesen végezte be pályafutását. Ugyancsak a Nádor-kódexben van a northumberlandi Dricthelmus látomása.

látomás jelentése latinul

Csakhogy erre már kissé nehezebb ráismerni, mint az előzőkre s így a forrás felkutatása is valamivel bajosabb volt, minthogy a magyar átdolgozó, illetőleg látomás latinul már a közvetetten latin forrása is, elég szabadon bánt el a Baeda Hist. E látomás a Nádor-kódexnek a pokol kínjairól szóló elmélkedésbe van beleszőve.

Toldy id. A Baedából vett látomás is csak kivonatos előadású és ott kapcsolódik be látomás latinul egésznek szövedékébe, ahol a pokol felsorolt tizenkét kínja közül a harmadik, az elviselhetetlen hidegség, kerül szóba. Minthogy éppen ennek előtte az örökké soha ki nem alvó tűzről volt szó, itt szükségesnek tartja a traktátus szerzője a látszólagos ellenmondást, illetőleg a kétféle kínnak egymásai váltogatását, megmagyarázni.

Ennek céljából hivatkozik Baeda említett fejezetére, de azt a pontosabb hely- és személynevek nélkül, valamint az idő téves megjelölésével s tetemesen megrövidítve adja elő, körülbelül ilyenformán: Kisebb Constantinus császár idején egy vitéz meghalt s ennek utána ismét feltámadt.

De oly igen megijedt a halála és feltámadása közötti időben meglátott pokol kínjaitól, hogy a világból remeteségbe vonult el s látomás latinul folyó mellett cellát épített magának, amelyben téli időn a kemencét jól befűtötte, s aztán ruhástul a jeges vízbe mártotta magát; kiáltott a nagy hidegre, a vizes ruhát magára hagyta fagyni, majd meg a nagy hőségre futott be a cellájába.

Ezdrás látomása

Erre; megkérdezik őt, hogy mit látott, s ő elmondja, hogy mikor a testéből kiment a lelke, egy fényességes ember vitte őt napkelet felé egy igen nagy, széles, mélységes völgybe. Ennek az egyik oldala tele volt tűzzel, a másik meg nagy hidegséggel, havas faggyal; és mind a két fele tömve volt kárhozott lelkekkel.

Mikor ezeknek valamelyike megúnja vala szenvedni a tűznek égetését, akkor a másik oldalra, a nagy hidegségre ment és fordítva, s így szüntelen újra meg újra válogatják a szenvedéseiket.

Énnek utána tovább vitte a fényes ember az elköltözött lelkét egy igen nagy, sűrű sötétséges helyre és ott elenyészék előle. Ott aztán egy nagy szörnyűséges és mélységes vermet látott, amelyből számtalan tüzes golyóbisok lövöldöznek vala föl, továbbá tűzzel betelt emberek, mint megannyi szikrák szökdöstek föl és alá. A veremből látomás latinul bűz áradt ki és szörnyű jajveszékelés hallatszott ekképpen: Jaj nekünk, hogy bűnnek adtuk volt magunkat, amiért örökké ezenképpen gyötretünk!

Dricthelmus, akinek kortársak, többi között a tudós Aldfrid király előtt többször ismételt szóbeli előadásán az angol egyháztanító elbeszélése alapszik, nála a tisztítóhely és a pokol kínjain kívül az üdvözültek mennyei örömeit is látja, de ezekről, a többi hasonló látomások, sőt Dante költeményéhez is hasonlón, sokkal kevésbé színes és eleven képet tud festeni.

Mint Jozafát és alább Tundal látomásában, itt is ragyogó fényben úszó, illatos virágokkal díszes mezőn tanyáznak azoknak lelkei, kik ugyan jámborul haltak meg, látomás latinul még nem igazultak meg egészen arra, hogy, az örök üdvösség teljében részesülhessenek.

A virágos réten fehérbe öltözött csapatokba verődve járdalnak a boldogok, a belsőbb, a tulajdonképpeni mennyországból látomás latinul csodaszép zengedezés hallatszik ki, de oda már nem juthat el Dricthelmus. Baeda nyomban e látomás után Hist. Coenred király idejében tájánígy szól az elbeszélés, a királynak egy jó vitéze, kit különben igen kedvelt, csak abban ellenkezett az urával, hogy ez hiába intette őt magába szállásra, látási zavarok levente mindig csak halogatta a megtérést.

Történt, hogy súlyosan megbetegedett, a fejedelem most még sürgetőbben beszélt a lelkére, hogy gyónjon meg idejében; de a lovag most is vonakodott, azzal biztatván magát, hogy majd felgyógyulása után fog megtérni, nehogy barátai azt vessék neki a szemére, hogy a haláltól való félelem bírta őt bűneinek megbánására. Baja, mind válságosabbra fordul, s mikor a király újból nógatja, hogy még mindig nem késő a megtérés, elmondja, mint látott az imént szobájába két szép ifjút, kik az ágya mellé telepedtek az egyik a lábától, a másik a fejétől, s az egyikük egy szép, de kicsiny könyvet vett elő, amelyben látomás latinul be voltak írva összes jó cselekedetei.

De bizony nagyon csekély számúak, voltak. Erre aztán az ördögök csapata látomás latinul be, mások, meg kívülről ostromolták a házat, s az egyikük, a legfőbb valamennyi közül, egy rengeteg nagy könyvet tárt ki, amelybe fekete betűkkel fel volt, jegyezve a vitéznek minden, még a gondolatbeli legkisebb bűne is.

Az ördögök fejedelme erre ráförmedt a fehérbe, öltözött szép ifjakra: Mit akartok itt? Hisz látjátok, hogy ennek a könyvnek a lapjai a mienkének vallják ezt a nyavalyást!

S azok igazat is adtak neki és eltávozván tőle, átengedték őt sorsának. Kevéssel utóbb a szerencsétlen bűnös, immár megtérése felől kétségbe esvén, csakugyan gyónás és bűnbánat nélkül halt meg és elkárhozott. Az egyik a kis Bod-kódex Csakhogy itt az előbb félelem nélküli, de éppen látomás latinul gáncs híján lévő vitézből már útonálló s gazdagokat, szegényeket és özvegyeket fosztogató nemesember lett.

A térítést nem a király, hanem egy pusztában lakó jámbor remete kísérti meg újra és újra hiába. A látomás sem egészen úgy van elmondva, mint Baedánál, hanem az ördög már eleve megfojtja a bűnöst, mikor halála előtt már gyónni szeretne, de most már késő a bánata, mert az ördög megelőzi a hozzá siető remetét.

A látomás további lefolyása nagyjában egyező az előbbivel, csak sokkal részletezőbb és az előadás annyiban zavaros, hogy minden átmenet nélkül egyszerre a bűnös és az ő őrangyala, majd pedig ugyanő és az ördögök fejedelme itt Luciper nevű közötti párbeszédre válik a remete víziója. Megrázó erejű a kárhozott lélek átkozódása és ennek után Krisztusnak keresztfán függő alakjában való megjelenése, valamint a keserű vádak, melyekkel a Megváltó a megtérését halogató bűnöst illeti.

Itt kétségtelen más forrás is elegyedett a sokkal egyszerűbb és látomás latinul menetű Baeda-féle elbeszéléshez, és ezt a forrást gyanítjuk is a vele körülbelül egykorú a VII. Ez utóbbi látomással még több vonásban egyezik egy másik az Érdy-kódexben Ez a hasonló történeteknek egy egész népes csoportjával abba a visio-körbe csap át, amelynek az a jellemző vonása, hogy benne a másvilágra került bűnöst az ördögök megütlegelik, védőszentje vagy szentjei pedig a további súlyosabb bántalmak és a végső elkárhozás elől megoltalmazzák.

Patronájaként több idetartozó legendában a Boldogságos Szűz lép fel, s ilyenkor a vízió a Mária-legendák sokkal tágabb körével is érintkezik. Minthogy a fent említett látomásnak a Visio Barontival vagy annak későbbi származékaival való egyenes, avagy csak közvetett összefüggése még több irányban tisztázandó, ezúttal csak annak a kiemelésére szorítkozom, hogy az Érdy-kódex kivonatos előadásában is megvan az a bizarr vonás, amely a gyanítható legrégibb forrást annyira jellemzi, ti. Péter apostol itt is a kulcsával riasztja el a szegény bűnöstől az őt vádoló ördögöket, éppúgy, amint az eredetiben még drasztikusabban a kulcsaival üti-veri őket.

Összehasonlító irodalomtörténeti szempontból az eddigieknél sokkal érdekesebb a Látomás latinul Erről röviden már megemlékezett néhány év előtt Szilády Áron, látomás latinul irodalmunk legalaposabb ismerője a középkori irodalmunk forrásainak kutatásában valamennyiünknek nagyérdemű mesterünk, akik e téren az ő nyomain haladunk. Akadémiánkban olvasott amaz értekezése azonban, amelyben a középkor e látás 0 7 10 év alatt költeményeinek egyikével, más rokon természetű tárgyakkal kapcsolatban foglalkozott, még mindig nem jelent meg, és így nem ítélhetem meg, hogy a Nádor-kódex illető részletének közvetlen látomás latinul illetőleg minő eredményhez jutott.

Addig is, míg e fontos tanulmánynak minél előbb kívánatos megjelenése e részben fel nem világosít bennünket, kénytelen vagyok a magam, még nem minden irányban teljes sikerű kutatásairól beszámolni. Visio Philiberti, vagy szokottabb címén a Lélek és a Test vitája Disputatio v.

Conflietus Corporis et Animaea Nádor-kódexben egy másik, a középkorban szintén nagyon elterjedt latin versezetnek a prózafordításával van egybe szerkesztve. Ez a versezet a Visio Philiberti több kéziratában szintén annak kíséretében jelenik meg már latinul is, de rendesen követi azt, holott a Nádor-kódexben megelőzi.

Leipzig,valamint abban a drezdaiban, melyet néhány évvel ezelőtt magam vetettem egybe magyar szövegünkkel. Ennek latin eredetije kissé eltérő lehetett mindazoktól, amelyek mind a két költemény eddigi kiadásaiban, sőt az említett, még kiadatlan drezdai kéziratban is olvashatók. Az eltérés azonban mindössze egykét sorra vonatkozik.

Maga látomás latinul Visio előadása a magyarban is akként folyik, amint annak menete az összes kiadott és ismert kiadatlan változatok elég szédülés látásból számából helyreállítható.

A XII. És ebben van az ilyen középkori magyar emlékeknek a mi saját irodalmunk szűkebb körénél néha jóval tágabbra is kiterjedő fontossága. A középkor későbbi századainak már kialakultabb túlvilági látomásai főképp a Sz.

Patrick purgatoriumát szeretik színterüknek választani. Ennek igen tág irodalmi körébe vezet bennünket a Kancsalság műtét gyakori kérdések könyvének Patrick tisztítóhelyéről szóló hosszabb elbeszélésnek, az Owein Oenus írországi lovag e félelmes helyen való vándorlásának függelékéből XXIII.

A Discipulus előadása és a régibb forrás között csak az a nevezetes eltérés, hogy az utóbbiban a jámbor szerzetesnek másvilági megveretése semmivel sincs megokolva, ha csak azzal nem, hogy az ördögök az ő jámborságát irigyelték; szürkehályog műtét várólista szeged a látás idegkárosodása a Discipulusnál és így a mai magyar szövegünkben is egészen jól összefügg a büntetés oka, a gyakori nevetgélés, az elbeszélés végén belőle leszűrt intelemmel és látomás latinul.

Elérkeztünk végre a középkor túlvilági látomásainak e sorában ahhoz, amely összes elődeit magasan túlszárnyalja művészi értékére nézve, s mikor a többiben elszórtan jelentkező motívumok átgondolt csoportosításával és kiélezett fokozásával valamennyit mintegy látomás latinul, egyúttal annyiban is kiváló figyelmet érdemel, amennyiben gyaníthatólag nagy hatással volt Dante hasonló tárgyú költeményére.

Valóban a Divina Commedia [Isteni Színjáték] költőjének csak a lángelme ihletével látomás latinul az ókor ilyenféle termékeihez a középkor e legnagyobb szabású víziójának elemeit hozzáadnia, s összetételük arányait a maga 2 5 látás-dioptria képzelmével nagyobb szabású méretekbe átvinnie, hogy mindebbe még a saját egyénisége látomás latinul tartalmát beléöntve, megalkossa azt a páratlan remeket, amelynek embrióját meglelhetjük Tundal lovag látomásában.

E víziónak a középkori latin irodalomban való nagy elterjedését már az is eléggé bizonyítja, hogy Albrecht Wagnertől újabban kritikai pontossággal kiadott szövege 54 kéziraton alapszik. A könyvnyomtatás feltalálását kevéssel követő időben táján pedig már több hely és év nélküli nyomtatványban is forgalomban volt, ban aztán Jacobus de Clusa Tractatus de apparitionibus c.

A XIII. Legrégibb említéseinek egyike a XII. Scriptores III, Latin forrásából csakhamar eljutott aztán a legtöbb nyugat-európai nyelvbe is, és részint prózai, részint verses köztük egy latin isrészben önálló, részben más összefüggésbe szőtt előadásban gyönyörködtette és borzongatta századokon át német, hollandi, angol, svéd, izlandi, spanyol, katalán, provence-i, francia és olasz nyelvű olvasóit.

A látomás szerzőjéül, illetőleg Tundal v.