Mi az ideglátás. A látóideg-sorvadás előfordulása
Rostjai a retina stratum ganglionare rétegében található nagy bipoláris idegsejtek axonjai. A mi az ideglátás a retinában a látóidegfőhöz papilla nervi optici futnak össze, és a szemet annak hátsó pólusától milliméterre nasalis medialis irányban hagyják el, mint látóideg nervus opticus. A mi az ideglátás rostjai velőhüvelyesek myelinhüvelyesekde a velőhüvelyeket inkább oligodendrocitákmint Schwann-sejtek alkotják, mivel a látóideg nagyon hasonló a központi idegrendszer pályájáihoz.
Mi okozhat látászavart?
A látóideg a szemüreget orbita saját csontos csatornáján canalis nervi opticikeresztül hagyja el, és az ellenoldali szemideggel egyesülve képezi a látóidegkereszteződést chiasma opticum a szemidegek részleges kereszteződését. A látóidegkereszteződés chiasma opticum a harmadik agykamra elülső falának és aljzatának találkozásánál helyezkedik el.
- Táblázat betűkkel a látáshoz
- Vak látás
- Látóideg – Wikipédia
- Mi okozhat látászavart?
- Látás 40 év után egy nőnél
- Papp Júlia, szemész Amikor a szemmozgást tompa vagy éles fájdalom is kíséri, és pár nappal később rohamos látásromlást is lehet tapasztalni, fennáll a neuritis retrobulbaris nevű betegség lehetősége.
- Látóideg-sorvadás tünetei és kezelése - HáziPatika
A kereszteződésben a mindkét oldali retina nasalis medialis feléből származó rostok, beleértve a sárgafolt macula lutea nasalis feléből eredő rostokat is, átkereszteződnek a középvonalon, és belépnek az ellenoldali látókötegbe tractus opticusmíg a retina temporalis lateralis feléből származó rostok, beleértve a macula temporalis feléből kiinduló rostokat is, hátrafelé folytatódnak az azonos oldali tractus opticusba.
A látóköteg tractus opticus a látóidegkereszteződésből chiasma opticum indul ki, és hátrafelé fut az agytörzset oldalról megkerülve, és az oldalsó térdes testben corpus geniculatum laterale végződik.
A szem idegpályái
Néhány rost a középagyba fut, mi az ideglátás a fényreflexekben játszanak szerepet. A látópálya neuronjai és a binocularis látás[ szerkesztés ] A látási ingerületeket mi az ideglátás látókéregbe négy neuron vezeti: pálcikák és csapok, amelyek a retina specializálódott receptor neuronjai; a bipoláris neuronok, amelyek összekötik a pálcikákat és a csapokat a ganglion sejtekkel; a dúcsejtek, amelyeknek az axonjai az oldalsó térdes testhez corpus geniculatum laterale futnak; a corpus geniculatum laterale neuronjai, amelyeknek axonjai az agykéreghez futnak.
A binoculáris látásnál a látótér jobb és bal oldala a mindkét oldali retina egyik felére vetül. A látóidegek kereszteződésében ebből a két azonos oldali mi az ideglátás félből túlterhelés és látás axonok összekombinálódnak, és együttesen alkotják a látóköteget tractus opticus.
Ez a szem hátsó pólusától milliméterre befelé medialisan található. Itt kezdődik a látóideg Nervus opticus [II.
Az oldalsó térdes test corpus geniculatum laterale neuronjai így már egy egész oldali látóteret vetítenek az ellenkező oldali félteke látómezejére. Az alsó retina negyedek a látótér felső része a madársarkantyúbarázda sulcus calcarinus alsó falába, míg a felső retina negyedek a látótér alsó része a barázda felső falába vetülnek.
A sárgafolt macula lutea a es mező hátsó részén, a retina többi része pedig az elülső részén reprezentált.
Látási reflexek[ szerkesztés ] Direkt és konszenzuális fényreflexek[ szerkesztés ] Ha az egyik szemet megvilágítjuk, normális esetben mindkét szem pupillája összeszűkül.
Visszanyerték látásukat a vak egerek
A megvilágított szem pupillájának összehúzódását nevezzük direkt fényreflexnek ; a másik oldali pupilla összehúzódása, annak ellenére, hogy azt a szemet nem is világítottuk meg, a konszenzuális fényreflex. Az akkomodációs reflex[ szerkesztés ] Amikor a szemeinket egy távoli tárgyról egy közelire irányítjuk, a szemtengelyek konvergálnak; a szemlencse domborulata növekszik, ezzel törőereje is, fókusztávolsága csökken ; és a pupillák összehúzódnak, hogy a fény csak a szemlencse legvastagabb, középső részén haladhasson át.
A cornealis reflex[ szerkesztés ] A cornea szaruhártya vagy a conjunctiva kötőhártya finom érintésére a szemhéjak összezáródnak. A látási testreflexek[ szerkesztés ] A szem automatikus pásztázó mozgása olvasáskor, a szemek, a fej és a nyak automatikus mozgása a látási ingerek irányába, és a szem védekező becsukódása, sőt még a karok védekező felemelése is reflexes mozgások.
Látóideg-gyulladások - A neuritis retrobulbaris
A pupillaris bőrreflexek[ szerkesztés ] A pupillák kitágulnak, ha a bőrt csípésekkel fájdalmasan ingereljük. Közös szemmozgató ideg III. A közös szemmozgató ideg magvai[ szerkesztés ] Az idegnek két motoros magja van: a fő motoros mag és a járulékos paraszimpatikus mag A mag fő része annak a szürkeállománynak az elülső részében helyezkedik el, amely körbeveszi a Sylvius-csatornát a középagyban.
A felső ikertestek szintjében van.
Olyan idegsejtekből áll, amelyek kettő kivételével a felső ferde és az oldalsó egyenes ellátják az összes külső szemizmot. A kiinduló idegrostok előrefelé keresztülhaladnak a vörös mag nucleus ruber állományán és a középagy mesencephalon elülső felszínén az agykocsányok közti árokban fossa interpeduncularis lépnek ki.
A fő motoros mag rostokat kap mindkét oldali agyféltekéből.
Látóideg-sorvadás tünetei és kezelése
Rostokat kap a felső ikertestekből, és ezen az úton keresztül információkat kap a látókéregből. Ugyancsak kap rostokat a medialis hosszanti kötegből fasciculus longitudinalis medialisamelyen keresztül kapcsolatban áll a negyedik, hatodik és a nyolcadik agyideg magvaival.
Az ideg járulékos paraszimpatikus magja nucleus accessorius parasympathicus Edinger-Westphal mag a fő mag mögött helyezkedik el. Az idegsejtek axonjai, amelyek preganglionaris rostok, elkísérik a többi oculomotorius rostot a szemüregbe orbita.
Itt a szemüregben lévő idegdúcban ganglion ciliare átkapcsolódnak, és a postganglionaris rostok a nervi ciliares breves a szivárványhártya pupillaszűkítő izmához és a sugártest corpus ciliare izmaihoz futnak. A mag rostokat kap az agykéregből az akkomodációs reflexhez, és rostokat a tectum előtti magból nucleus pretectalis a direkt és a konszenzuális fényreflexekhez.
A közös szemmozgató ideg lefutása[ szerkesztés ] A közös szemmozgató ideg a középagy a elülső felszínén lép ki a központi idegrendszerből. Előrefelé áthalad a mi az ideglátás agyi verőér arteria cerebri posterior és a felső kisagyi verőér arteria cerebelli superior között.
Azután a középső koponyagödörben fut a barlangos agyi vénás öböl a sinus cavernosus oldalsó falában. Itt egy felső és egy alsó ágra oszlik, amelyek a szemüregbe a felső szemgödri hasadékon fissura orbitalis superior keresztül lépnek be. A következő külső szemizmokat idegzi be: a felső szemhéjemelő izom musculus m.
A szem idegpályái – Wikipédia
A ganglion ciliarehoz futó ágán és a rövid ciliaris idegeken nervi ciliares breves keresztül parasympathicus rostokkal beidegzi a következő belső szemizmokat: a pupilla szűkítő izom musculus constrictor pupillae iridis és a sugárest izmai musculi ciliares.
Így a nervus oculomotorius kizárólag mozgató ideg és a következő mozgásokat kontrollálja: a felső szemhéj emelése, a szemgolyó elfordítása fölfelé, lefelé és medialis irányba; a pupilla szűkítése; és a szem akkomodációja.
Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. H - Hutchings R.
