Távollátás alakul ki utána
Mit kell tudni a rövidlátásról?
Soltész Annamária, általános orvos, Lektorálta: Dr. Serfőző Csilla, szemész és gyermekszemész Ha a szem törőereje fokozott - mert a szaruhártya vagy a szemlencse felszíne túlságosan domború - illetve ha a szemtengely hosszabb a normálisnál, akkor rövidlátás myopia jön létre. A rövidlátó beteg a közeli tárgyakat, személyeket élesen látja, a távolban lévő dolgok képe azonban nem a megfelelő helyre, hanem a retina elé vetül.
Mi a távollátás?
Abban az esetben, ha a rövidlátás a szem méretbeli eltérései, megnövekedett tengelyhosszúsága miatt alakul ki, akkor általában a növekedés teljes befejeződéséig számítani kell a látás fokozatos romlására.
A rövidlátás bizonyos családokon belül gyakrabban fordulhat elő, ugyanis öröklődhet is. A súlyos fokú rövidlátásnak komoly szövődményei is lehetnek, például távollátás alakul ki utána a retina, melynek következtében akár meg is vakulhat a beteg.
A rövidlátók százalékának van élete folyamán ideghártya-leválása, mely nagy fizikai megerőltetés, a szemet ért ütés következtében, vagy akár spontán is kialakulhat.
A nyitott zugú zöld hályog kialakulásának valószínűsége is nagyobb rövidlátókon.
Milyen rövidlátás vagy távollátás alakul ki a számítógépen
Hirdetés A látáskorrekció A fénytörési hibák legegyszerűbben lencsékkel - szemüveggel vagy kontaktlencsével - korrigálhatóak. A myopiás rövidlátó szem negatív - konkáv, mínuszos - szórólencse alkalmazásával korrigálható, illetve különböző sebészeti módszerek, lézerkezelés is rendelkezésre állnak.
Ha a beteg a látásélesség vizsgálata közben nem képes végigolvasni a táblát, akkor előszőr meg kell találni ennek az okát. Amennyiben fénytörési hiba áll szemész munkahelyi ára gyengébb látóélesség hátterében, az ideális látásjavító korrekció felírásához pontosan meg kell határozni a szem fénytörési hibáját.
Rövidlátás, távollátás: ki hova lát jól?
Ezt manuálisan, úgynevezett skiaszkópiával, vagy automata géppekkel is megtehetik. Ezek után történik a lencsék cserélgetésével a szükséges dioptria megállapítása.
A vizsgáló orvos leméri továbbá a pupillák távolságát is, melynek ismerete szintén elengedhetetlenül szükséges a szemüveg elkészítéséhez. A szem anatómiája Látószervünk három fő részből tevődik össze: a szemgolyóból, a látóidegből - ami összeköti a szemgolyót agyunk látásban szerepet játszó területeivel - valamint az úgynevezett "járulékos szervekből", amik közé a távollátás alakul ki utána, a szemhéjak, a szempillák, a könnymirigyek tartoznak.
Időskori távollátás (presbiópia, öregszeműség)
Az emberi szemgolyó alakja gömbölyű, aminek a belsejében uralkodó túlnyomás az oka. Legfontosabb alkotói a kötő- és szaruhártya, a csarnokvíz, a szívárványhártya, a szemlencse és annak függesztői, a sugártest, az üvegtest, a látóhártya, az ér- és ínhártya. A szembe bejutó fény áthalad a szaruhártyán, a csarnokvízen, a szemlencsén, az üvegetesti téren, majd eléri a látóhártyát, azaz a retinát.
Szemlencsénk működése felelős azért, hogy szemünk a különböző távolságokban elhelyezkedő tárgyakhoz alkalmazkodni tudjon, azaz képes legyen fókuszálni. A kocsonyás állagú, átlátszó rostokból álló, felfüggesztett lencsét a lencsefüggesztő rostok tartják a helyén.
Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése
Ha a lencsét függesztő rostok elmozdulnak, a lencse alakja és fénytörése megváltozik, így biztosítva a megfelelő alkalmazkodóképességet. Alkalmazkodóképességünk az életkorral csökken.
Ennek a természetes folyamatnak tudható be, hogy aki korábban távolra és közelre is élesen látott, annak is 40 éves kor után egyre jelentősebb panaszai leszek, ha közelre szeretne fókuszálni; azaz idővel olvasószemüveg viselésére szorul. Az emberi szem sémás anatómiája.
